Külpolitika kerestetik

„Mint az előre látható volt, itt a »mi már három évvel ezelőtt megmondtuk« kezdetű ostobaság. A magyar külügyminiszternek titulált személy – aki nem kevésbé lojális Moszkvához, mint elődei közül Sík Endre (1958-61), Péter János (1961-73) vagy Puja Frigyes (1973-83) –, sietett úgy tenni, mintha az ukrán kapitulációra irányuló tevékenysége mindig is azonos lett volna a békevággyal. Persze, mivel nem ért se a diplomáciához, se a történelemhez, most is kapkod és kényszeresen túlmozgásos. Az Egyesült Államok elképesztő nyomása hiába szorította rá Ukrajnát egy olyan fegyverszüneti ajánlatra, amelyet az orosz hadsereg nem tudott kikényszeríteni, a fronton egyelőre a korábbinál is véresebb harcok dúlnak – mindkét fél bizonyítani akarja, hogy van még ereje a folytatáshoz. Ez még messze nem az az állapot, amikor a háborúk véget szoktak érni, ráadásul az amerikai álláspont is bizonytalan, semmi jele, hogy Moszkvára is hatással lenne.”

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP

***